Bennem sokszor felötlött az a gondolat, hogy igazából mire jó a matematika, mi újat tanít nekünk, egyáltalán van-e értelme? Most biztosan sokan mondanák, hogy igen, van, hülye vagy, nem értesz hozzá. Sokan megküzdenek a matekkal, mint tantárggyal. 

Az általános iskolás matek még azzal kezdődik, hogy az ember megtanul egytől tízig összeadni, kivonni, majd bővülnek az ismeretek a százas számrendszerben. Megtanulunk szorozni, osztani is, majd ráfektetik a hangsúlyt az algebrára, hiszen az egész középiskolai számtan alapja az algebra, megszabadulni nem nagyon lehet tőle, hiszen minden visszavezethető oda, mindent a segítségével kell megoldani. 

Igazából nem is tudom, hogy minek tanítják a papíron való 4 alapműveletet. Szerintem nem fontos leírni, képes az ember felfogni, hogy mi hogyan működik. A későbbiekben meg senki sem fog azzal időt vesztegetni, hogy összeadjon 3-4 számot. ott a számológép. De annyira hasznos találmány, hogy az ember a 23+19-et is összeadja vele simán. Persze, könnyebb megnyomni pár gombot, mint fejben adogatni. Sajnos, vagy nem sajnos, én már arra sem emlékszem, hogyan kell írásban szorozni és osztani. Jó 7 év is eltelt, amikor utoljára folyamodtam ilyen primitív módszerekhez. Manapság már olyan számológépek vannak, hogy konkrét feladatsorokat is ki tud számolni, ha az ember megfelelően üti be az adatokat, aztán nem kell ezerféle módon írásban kivonni, meg szorozni.

A másik dolog, amit utólag nem tudtam felfogni. Miért nem lehetett általános iskolába használni a 4 jegyű függvénytáblázatot? Legalábbis nálunk szó sem esett róla, mintha nem is létezne. Mondjuk úgy, hogy az a középiskolások "Bibliája", ugyanis nagyon sok alapvető információt ki lehet puskázni belőle, többek között azt is, hogy melyik geometriai alaknak hogyan kell kiszámolni a területét, a kerületét, esetleg azt is, hogyan épül fel egy mértani sorozat. Aztán még általánosban szó szerint meg kellett tanulni mindenféle majomkodást, hogy minek hogyan kell kiszámolni a dolgait, de mintha e lenne az élet mivoltja, úgy vették ezt a dolgot... közben meg ott van leírva szépen, pontosan a 4 jegyű függvénytáblázatban. 

Ami a bejegyzés apropója lenne, arról még szó sem esett. Miért utálják a matematikát sokan? Nekem meggyőződésem, hogy azért, mert sok esetben fel sem lehet fogni, hogy éppen mi hogyan és miért történik. Ez nem jelenti azt, hogy valaki hülye, esetleg intellektuálisan nem üti meg az elvárt szintet, csak éppen máshogy gondolja a dolgokat. Az én matektanrom szerint a dolog fejleszti a logikát. Szerintem ez meg pont nem igaz. Sosem értettem, hogy azon mi fejleszti a logikámat, ha elém tesznek mindenféle képleteket, meg állításokat, feladatokat és azt sem tudom, hogyan kellene elkezdeni. Attól nem leszek okosabb, vagy nem fogom tudni, ha csak nézem. Felesleges rájönni, hogyan lehetne megoldani, mert nem hiszem, hogy sokunk csettintésre megoldanának egy olyan matematikai problémát, amit előtte nem is láttak még, de még hasonló feladattal sem találkoztak. Szóval lövésem nincs, miért fejlesztené egy ilyen feladat a logikámat. 

Én úgy vagyok a matekkal, hogy sehogy. Amit értek, azt meg tudom csinálni segítség nélkül is, de amit nem értek, azt inkább hagyom. Feleslegesen nem foglalkozok vele. Órák menjenek el azzal, hogy nézek pár feladatot, aztán azt se tudom, miről van szó. 9. osztály is azzal kezdődött, hogy meg kellett tanulni a nevezetes azonosságokat, mert az olyan fontos volt, állítólag bármikor előjöhet, minden erre fog épülni. Ez volt a címszöveg, a beharangozója. Megtanultuk, mindenféle verzióját leírtuk, elmondtuk, kiszámoltuk. Most, 12.-ben, lassan az érettségi küszöbén én mondom, sehol nem találkoztam 4 év alatt a nevezetes azonosságokkal. Akkor most átvertek?? A koordinátageometria is érdekes. Értem én, hogy azért jó, mert jó, de baszd meg, ki fog kiszámolni mindenféle köröket, meg szakaszok hosszát, hogy mi hol metszi egymást. Az ilyeneket hagyjuk a mérnökökre, akik majd vonalzóval, tolóméterrel, mikrométerrel megoldják. Még csak  mértékegységeket sem rendeltünk hozzá, szóval elképzelésem sem volt, hogy milliméterben, centiméterben, méterben dolgozunk. Gondolom, mm-ben. Gépészet szerint ha nincsen mértékegységrendelve egy szám után, az mm. Csak dobálóztunk a számokkal, hogy 24, 11, 58. Volt egy 42-es szakaszunk, de hogy mire volt jó, azt ne tőlem kérdezzétek. A lényeg, hogy ilyeneket tudni kell, még akkor is, ha mélyen nem érdekel, mert ugye ez fontosabb, mint az élet.

Igazából arra sem jöttem még rá, hogy az miért jó nekünk, hogy mindenféle görbéket rajzolunk sinius függvény néven, aminek szerintem semmi értelme nincsen. Megmutatták, hogy néz ki, de nem csináltunk vele semmit sem, elő sem fordult még az sem, hogy van egy feladat, és akkor igen, na, ezt a feladatot most sinus függvénnyel fogjuk megoldani. Nem, ilyen még nem volt. Akkor minek tanuljuk ezt, ha nem is használjuk semmire? Elég lenne csak megemlíteni szerintem, hogy igen, van ilyen is a matematikában.